Amikor egy felső őrlőfog helyére implantátumot tervezünk, előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló csont magassága nem elegendő a biztonságos beültetéshez. Ilyenkor hangzik el gyakran az „arcüregemelés” vagy „sinus lift” kifejezés, amely első hallásra sok páciens számára ijesztően hangzik.
Az arcüregemelés valójában egy régóta alkalmazott szájsebészeti csontpótló eljárás. A célja, hogy a felső állcsont hátsó területén megfelelő csontos alapot alakítsunk ki az implantátum számára. Ugyanakkor nem minden felső őrlőfog pótlásához szükséges, és nem minden esetben ugyanazzal a technikával végezzük.
A döntéshez pontos diagnosztika, háromdimenziós tervezés és annak mérlegelése szükséges, hogy milyen hosszú implantátum helyezhető be megfelelő pozícióban, elérhető-e kellő kezdeti stabilitás, és milyen alternatív kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Miért lehet kevés a csont a felső őrlőfogak helyén?
A felső őrlőfogak gyökerei gyakran az arcüreg közelében helyezkednek el. Foghúzás után a csontot már nem éri a foggyökér által közvetített természetes terhelés, ezért fokozatosan veszít a térfogatából. A csontgerinc keskenyebbé és alacsonyabbá válhat.
Ezzel párhuzamosan az arcüreg alsó határa is lejjebb kerülhet. Ezt a folyamatot az arcüreg pneumatizációjának nevezzük. A két változás együtt azt eredményezheti, hogy az íny és az arcüreg között csak néhány milliméter magas csont marad.
A csont mennyisége azonban egyénenként jelentősen eltér. Függhet többek között:
- a foghúzás óta eltelt időtől;
- a korábbi fogágybetegségtől vagy gyulladástól;
- a fogeltávolítás körülményeitől;
- az arcüreg egyéni anatómiai formájától;
- a csont természetes szerkezetétől;
- valamint attól, történt-e korábban csontmegőrző vagy csontpótló beavatkozás.
Ezért önmagában abból, hogy egy fogat évekkel korábban eltávolítottak, még nem lehet megmondani, szükséges-e sinus lift. Ehhez képalkotó vizsgálatra és pontos tervezésre van szükség.
Mit jelent pontosan az arcüregemelés?
A felső állcsont felett elhelyezkedő arcüreg belsejét egy vékony nyálkahártya, az úgynevezett Schneider-membrán béleli. Arcüregemelés során ezt a hártyát óvatosan elemeljük az arcüreg csontos alapjáról. Az így létrehozott térbe az adott helyzethez választott csontpótló anyagot helyezünk.
Az elnevezés kissé félrevezető lehet: nem magát az egész arcüreget emeljük meg, hanem annak alsó nyálkahártyáját választjuk el óvatosan a csontos alaptól. A beavatkozás célja, hogy idővel új, az implantátumot megtámasztó csont alakuljon ki ezen a területen.
A csontpótlás történhet saját csonttal, állati eredetű, szintetikus vagy ezek kombinációjából álló anyaggal. Hogy melyik megoldás indokolt, az a csontdefektus méretétől, a műtéti technikától és az adott eset biológiai követelményeitől függ.
A csontpótló anyag nem egyszerűen „kitölti az üres helyet”. Olyan térbeli vázat biztosít, amelyben a szervezet saját csontképző folyamatai végbemehetnek. Ehhez megfelelő vérellátásra, stabilitásra és elegendő gyógyulási időre van szükség.
Mikor szükséges sinus lift implantáció előtt?
Arcüregemelés akkor kerül szóba, ha a felső kisőrlő- vagy nagyőrlőfogak területén nincs elegendő függőleges csontmagasság az implantátum megfelelő pozíciójú és stabil behelyezéséhez.
A döntést nem egyetlen milliméterérték alapján hozzuk meg. Figyelembe vesszük:
- a megmaradt csont magasságát és szélességét;
- a csont minőségét;
- az arcüreg formáját és belső sövényeit;
- a nyálkahártya állapotát;
- a tervezett implantátum hosszát és átmérőjét;
- a fogpótlás későbbi terhelését;
- a szomszédos fogak és anatómiai képletek helyzetét;
- valamint azt, hogy elérhető-e megfelelő primer stabilitás.
A korszerű implantációs rendszerek és rövidebb implantátumok bizonyos esetekben lehetővé teszik, hogy nagyobb csontpótlás nélkül is biztonságos megoldást tervezzünk. Más esetekben a sinus lift adja a kiszámíthatóbb hosszú távú alapot.
A cél nem az, hogy mindenáron arcüregemelést végezzünk, hanem hogy az adott páciens anatómiai helyzetéhez és terhelési viszonyaihoz a legbiztonságosabb megoldást válasszuk.
Miért fontos a CBCT-felvétel?
A hagyományos panorámaröntgen kétdimenziós felvétel. Megmutatja az arcüreg és a csont hozzávetőleges helyzetét, de nem ad pontos információt a csontgerinc térbeli szélességéről, az arcüreg teljes formájáról vagy a belső anatómiai képletekről.
A CBCT háromdimenziós képet biztosít a területről. Segítségével meg tudjuk mérni a rendelkezésre álló csontot, megvizsgálhatjuk az arcüreg nyálkahártyáját, felismerhetjük a műtéti tervet befolyásoló sövényeket, és digitálisan meghatározhatjuk az implantátum optimális helyzetét.
Rendelőnkben az implantátum pozícióját nem pusztán a meglévő csont alapján tervezzük meg. A kiindulópont a későbbi fogpótlás ideális helyzete: hol kell elhelyezkednie a készülő koronának, milyen irányban érkezik rá a terhelés, és hogyan lesz tisztítható.
Ezt nevezzük protetikailag vezérelt implantációs tervezésnek. Ha az ideális implantátumpozícióban nincs elegendő csont, akkor ehhez igazítjuk a csontpótlás típusát és kiterjedését.
Belső vagy külső arcüregemelés – mi a különbség?
Az arcüregemelésnek két alapvető műtéti megközelítése van.
Belső, zárt arcüregemelés
A belső sinus liftet az implantátum számára kialakított furaton keresztül végezzük. A membránt alulról, kontrolláltan emeljük meg, majd szükség szerint csontpótló anyagot helyezünk be.
Ez általában kisebb mértékű csontmagasság-növelésnél alkalmazható, amikor már rendelkezésre áll annyi saját csont, hogy az implantátum megfelelő kezdeti stabilitását biztosítsa. A beavatkozás rendszerint kisebb műtéti megterheléssel jár, és az implantátumot többnyire ugyanazon az alkalmon helyezzük be.
Külső, nyitott arcüregemelés
Nagyobb csontdefektus esetén az arcüreg oldalsó falán egy kis csontablakon keresztül férünk hozzá a területhez. Ezen keresztül emeljük meg a membránt, majd helyezzük be a csontpótló anyagot.
Ez a módszer nagyobb térfogatú csontpótlást tesz lehetővé, és a műtéti terület is jobban ellenőrizhető. Ugyanakkor kiterjedtebb beavatkozást jelent, ezért a kezdeti duzzanat és a gyógyulási idő is valamivel hosszabb lehet.
A „zárt” és „nyitott” elnevezés nem azt jelenti, hogy az egyik jó, a másik pedig túlzottan megterhelő megoldás. Két eltérő műtéti technikáról van szó, amelyeket más anatómiai helyzetekben alkalmazunk.
Behelyezhető-e az implantátum az arcüregemeléssel egy időben?
Sok esetben igen, de ez nem mindig lehetséges.
Ha elegendő saját csont maradt ahhoz, hogy az implantátum már a műtét napján stabilan rögzüljön, az arcüregemelést és az implantációt egy ülésben is elvégezhetjük. Ezzel lerövidíthető a teljes kezelési idő, és nincs szükség külön implantációs műtétre.
Ha azonban a megmaradt csont túl kevés, vagy nem biztosítható megfelelő primer stabilitás, biztonságosabb lehet a kétlépcsős megoldás. Ilyenkor először elvégezzük az arcüregemelést, majd a csont érését követően helyezzük be az implantátumot.
Hogy a két megoldás közül melyik indokolt, azt a CBCT-felvétel, a műtéti tervezés és végül a beavatkozás során tapasztalt csontminőség alapján döntjük el.
Hogyan zajlik az arcüregemelés?
A beavatkozást a legtöbb esetben helyi érzéstelenítésben végezzük. Megfelelő érzéstelenítés mellett a páciens nyomást és vibrációt érzékelhet, éles fájdalmat azonban nem.
A műtét főbb lépései a következők:
- Az íny feltárása után hozzáférést alakítunk ki a csontfelszínhez.
- A választott technikától függően az implantátumfuraton vagy egy oldalsó csontablakon keresztül megközelítjük az arcüreget.
- Az arcüreg nyálkahártyáját óvatosan elemeljük.
- A létrehozott térbe csontpótló anyagot helyezünk.
- Ha a feltételek megfelelőek, ugyanebben az ülésben az implantátum is bekerülhet.
- A műtéti területet feszülésmentesen zárjuk és összevarrjuk.
A beavatkozás időtartama függ a műtéti terület kiterjedésétől, az arcüreg anatómiájától, a beültetendő implantátumok számától és attól, szükség van-e további csontpótlásra.
Fájdalmas az arcüregemelés?
Az arcüregemelés hallatán sokan jóval nagyobb fájdalomra számítanak, mint amit a gyakorlatban tapasztalnak. A műtét érzéstelenítésben történik, ezért közben fájdalom általában nem jelentkezik.
A beavatkozást követően inkább duzzanat, feszülés és nyomásérzés jellemző. A kellemetlenség mértéke függ attól is, hogy belső vagy külső arcüregemelés történt-e, mekkora volt a csontpótlás, illetve hogyan reagál a szervezet a műtétre.
A fájdalom többnyire megfelelő gyógyszeres támogatással kezelhető. A nagyobb duzzanat önmagában nem feltétlenül jelent szövődményt, különösen kiterjedtebb, külső sinus lift után.
Mire számíthatunk a gyógyulás első napjaiban?
A duzzanat jellemzően nem közvetlenül a műtét után a legerősebb. Gyakran a második-harmadik napon éri el a maximumát, majd fokozatosan csökken. Enyhe véraláfutás is megjelenhet az arcon.
Előfordulhat átmeneti orrdugulás, feszítő érzés vagy kis mennyiségű véres orrváladék. Ez az arcüreg közelsége miatt önmagában még nem feltétlenül rendellenes. Erős vagy elhúzódó orrvérzés, fokozódó fájdalom, láz, gennyes váladékozás vagy egyre nagyobb duzzanat esetén azonban kapcsolatba kell lépni a kezelőorvossal.
A lágyrészek elsődleges gyógyulása általában egy-két hetet vesz igénybe. A varratszedésre rendszerint ebben az időszakban kerül sor. A mélyben zajló csontátépülés azonban ennél lényegesen lassabb folyamat.
Mennyi idő alatt gyógyul meg a csontpótlás?
A sinus lift után a csontpótló anyagnak fokozatosan be kell épülnie és át kell alakulnia olyan szövetté, amely hosszú távon képes megtámasztani az implantátumot. Ez általában több hónapot igényel.
Az érési időt befolyásolja:
- a csontpótlás mérete;
- a megmaradt saját csont mennyisége;
- a felhasznált anyag;
- az implantátum egyidejű behelyezése;
- a csont minősége;
- a páciens általános egészségi állapota;
- a dohányzás;
- valamint a terület stabilitása és fertőzésmentes gyógyulása.
Kisebb belső arcüregemelés és egyidejű implantáció után az implantátum terhelésére gyakran néhány hónap elteltével kerülhet sor. Nagyobb külső sinus liftnél a csont éréséhez általában hosszabb idő szükséges. Kétlépcsős kezelés esetén előfordulhat, hogy az implantátumot csak körülbelül hat-kilenc hónappal a csontpótlás után helyezzük be, majd annak csontosodását is ki kell várni.
Ezek tájékoztató időtartamok. A végleges fogpótlás időzítéséről kontrollvizsgálat és képalkotó ellenőrzés alapján döntünk.
Mire kell figyelni arcüregemelés után?
A műtét utáni időszakban különösen fontos, hogy ne alakuljon ki nagy nyomáskülönbség az arcüregben. Ezért az orrot az orvos által meghatározott ideig nem szabad erősen kifújni. Tüsszentéskor a szájat nyitva kell tartani, hogy a nyomás ne az arcüregben koncentrálódjon.
Az első időszakban kerülni kell:
- az intenzív sportot és a jelentős fizikai megterhelést;
- a dohányzást;
- a műtéti terület erős szívogatását;
- a szívószál használatát;
- a forró ételeket és italokat;
- valamint minden olyan tevékenységet, amely jelentős nyomásváltozással járhat.
A repülés, búvárkodás vagy nagyobb magasságváltozás kérdését érdemes előzetesen egyeztetni a kezelőorvossal, különösen nagyobb arcüregemelés után. Az ajánlott várakozási idő az elvégzett műtét és a gyógyulás állapota szerint változhat.
A gyógyszereket és az orrspray-t kizárólag az előírás szerint kell alkalmazni. Antibiotikumra nem minden esetben azonos módon van szükség; erről mindig az operáló orvos dönt.
Mit lehet enni sinus lift után?
Az első napokban puha, könnyen rágható, langyos ételeket érdemes választani. Lehetőség szerint ne a műtéti oldalon rágjunk, és kerüljük az apró, kemény szemcséket tartalmazó ételeket, amelyek bejuthatnak a seb környékére.
Az ivás fontos, szívószálat azonban ne használjunk, mert az erős szívóhatás kedvezőtlen nyomásváltozást idézhet elő. Alkohol fogyasztása a korai gyógyulási időszakban, valamint bizonyos gyógyszerek mellett sem javasolt.
A fogmosást nem kell teljesen elhagyni. A többi fogat továbbra is gondosan tisztítani kell, a műtéti területet viszont az első napokban az orvosi utasítás szerint, kíméletesen ápoljuk.
Milyen kockázatai lehetnek az arcüregemelésnek?
Mint minden műtéti beavatkozásnak, a sinus liftnek is lehetnek szövődményei. A leggyakoribb technikai komplikáció az arcüreg nyálkahártyájának sérülése vagy perforációja.
Egy kisebb membránsérülés sok esetben a műtét során megfelelően ellátható, és nem jelenti automatikusan a kezelés sikertelenségét. Nagyobb sérülésnél azonban szükség lehet a beavatkozás módosítására vagy elhalasztására.
Ritkábban előfordulhat:
- fertőzés;
- arcüreggyulladás;
- a csontpótló anyag részleges elvesztése;
- elhúzódó sebgyógyulás;
- vérzés;
- az implantátum csontosodásának elmaradása;
- vagy kommunikáció kialakulása a szájüreg és az arcüreg között.
A kockázatot növelheti az aktív dohányzás, a rossz szájhigiénia, a kezeletlen fogágybetegség, a nem megfelelően kontrollált cukorbetegség és bizonyos gyógyszerek alkalmazása. Ezért a műtétet mindig részletes anamnézis és fogászati állapotfelmérés előzi meg.
Mi történik, ha az arcüregben már van valamilyen eltérés?
A CBCT-felvételen gyakran látunk nyálkahártya-megvastagodást, cisztaszerű képletet vagy egyéb eltérést. Ezek nem minden esetben zárják ki az implantációt vagy az arcüregemelést.
A jelentőségük attól függ, okoznak-e tünetet, akadályozzák-e az arcüreg természetes szellőzését, illetve utalnak-e aktív gyulladásra. Visszatérő arcüreggyulladás, tartós orrdugulás, fájdalom vagy bizonytalan radiológiai kép esetén fül-orr-gégészeti vizsgálat is szükséges lehet.
Aktív arcüreggyulladás mellett általában először a gyulladást kell kezelni, és csak rendezett állapotban érdemes csontpótló műtétet végezni.
Mennyire tartós az arcüregemelés eredménye?
Megfelelő indikáció, gondos műtéti kivitelezés és zavartalan gyógyulás mellett az arcüregemeléssel kialakított csont hosszú távon stabil alapot adhat az implantátumnak.
A tartósság azonban nem csak a műtéten múlik. A végleges fogpótlás megfelelő kialakítása, a tisztíthatóság, a harapási terhelés kontrollja, a rendszeres professzionális dentálhigiéniai kezelés és az otthoni szájápolás ugyanilyen fontos.
Az implantátum körüli gyulladás a csontpótlással ellátott területen is csontvesztéshez vezethet. A kezelés sikere ezért nem ér véget azzal, hogy az implantátum becsontosodott és elkészült rá a korona.
Minden esetben szükség van arcüregemelésre?
Nem. Bizonyos esetekben rövid implantátum, módosított implantátumpozíció vagy más fogpótlási megoldás is megfelelő lehet. Ezeknek azonban külön előnyeik, korlátaik és terhelési feltételeik vannak.
A kezelés megtervezésekor nem önmagában azt vizsgáljuk, hogyan kerülhető el a csontpótlás. Azt keressük, melyik megoldással hozható létre a legbiztonságosabb, jól tisztítható és hosszú távon kiszámítható fogpótlás.
A Smile Harmony Dental rendelőben az arcüregemelés szükségességét CBCT-felvétel, digitális lenyomat és protetikailag vezérelt implantációs terv alapján állapítjuk meg. Így még a műtét előtt látható, milyen pozícióban lenne ideális az implantátum, mennyi csont áll rendelkezésre, és elegendő-e egy kisebb belső sinus lift, vagy kiterjedtebb csontpótlásra van szükség.
Az arcüregemelés nem önálló cél, hanem egy eszköz ahhoz, hogy a felső őrlőfogak területén megfelelő helyzetű, stabil és hosszú távon jól terhelhető implantátumos fogpótlást tudjunk készíteni.
Dr Barabás József
- Szeptember 14.
https://www.smileharmony.hu/szolgaltatasok/implantacio/csontpotlas/
https://www.smileharmony.hu/mennyi-csont-szukseges-implantatumhoz-amit-pacienseinknek-tudni-erdemes/
